A szemeimen keresztül

A szemeimen keresztül

Belgiumi séták, avagy őrültek városnéző túrája januárban.

2017. január 29. - Moncóka

Szia Mindenki!

 

Újra itt vagyok. A napi bejegyzésből nem lett semmi, technikai okok miatt. De most itt van velem a fiatalság, aki segít, így kaptok egy újabb szösszenetet. :) Van egy "repülőjegy vadászom", ennek okán hatezerért oda-vissza bolondok lennénk kihagyni Európa fővárosát. Mit számít, hogy január van, mit nekünk a hideg! A főszervező megnézte, hogy nem lesz hideg (2, 3 fok), azt még féllábon is kibírjuk. Biztosan nem túl hideg a 2-3 fok, de ha folyamatosan fúj a szél, esik az eső, a hó vagy éppen a jég, s még hozzávesszük, hogy napi, minimum 10 órát kóborolunk az utcákon, nos....elhihetitek, nem a januári hónap volt a legjobb választás. :) 

Egy csípős budapesti reggelen, 4.45-re érkezett a taxi. Ez alapból is embertelen időpont az indulásra, de ha az ember lánya még éjfélkor nem alszik, akkor hatványozottan hátrányos állapot lesz belőle. Csak mellékesen megjegyzem, Budáról a reptérre drágább volt az út, mint Brüsszelbe. Időben megérkeztünk, a becsekkolást elintéztük a neten, csomag nem volt, így a beszállással nem sokat kellett bíbelődni. Az októberi repüléshez képest annyi a változás, hogy kis tesztcsíkkal átkenték a kezünket, a táskákat, kabátot stb. Mint megtudtam, ez egy apró kis szemcsét is észre vesz, ha pl. robbanóanyagot készítettem before. :) De ez jó, ettől sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam. :) Sikerült az ablakhoz ülnöm, eléggé kifacsart testhelyzetben, de sikerült a fejem az ablakhoz hajtani, aminek az lett a következménye, hogy pillanatokon belül elaludtam. Aztán, amikor 50 perccel később felébredtem, még (én azt hittem, már) mindig a földön voltunk. Jégteleníteni kellett a gépet, így 60 perc késéssel indultunk el. Ebben csak az volt a probléma számomra, hogy nem rég láttam egy részt a Légikatasztrófák című sorozatból, ahol is pontosan ez volt a szitu. Felszállás előtt túl sokat járt a motor a földön, aztán már nem emlékszem, hogy miért, de ez lett a zuhanás oka. Mert ugye, mit néz a nem normális egy repülőút előtt?! Tehát, a robbanószertől már nem kellett tartanom, belépett a helyébe a "jégprobléma". :)

 reggel_koran.jpg

 

 kicsit_kesobb.jpg

egyszer_ugy_beleugranek.jpg

De szerencsére, semmi sem történt, épségben földet ért a gép Charloi repterén. Aztán innentől már nem 6 ezer az a jegy, mert ugye be kell jutni valahogy Brüsszelbe, ami 40 km-re van a reptértől. Neten előre megrendelve a transzfer 15 euró, helyszínen vásárolva 17 euró, visszafelé pedig csak 5. rendkívül gördülékenyen folyt a beszállás, pedig igen csak sok ember várakozott. Mindenki szépen sorban állt, a sofőr vonalkód segítségével azonosította a jegyeket, tiszta, meleg busz, ellátva biztonsági övvel. Kb. 50 perces út a Midi nevezetű pályaudvarhoz, ahonnan is a szállás kb. 1,5 km-re volt. Na, most ezt a pályaudvart nem úgy kell elképzelni, mint a Tiszai/Keleti pályaudvar....Komplex, kis pláza épült rá a vonatokra, metróra, s még a villamos is a föld alatt megy egy ideig. Mindenféle szolgáltatás, ha utazni szeretnél, ha éhes vagy, ha elszakadt a cipőd, megfájdult a fejed, s így tovább. :) Angolul beszélő, információt nyújtó fiatalok 100 méterenként, angol, francia és természetesen flamand tájékoztatás mindenhol, elvégre az Európai Unió egyik központi helyén vagyunk.

Gondoltuk, ezt a másfél km-t lesétáljuk, le is sétáltuk. Az utunk egy marokkói negyeden vezetett keresztül, így a marokkói útról lemaradtak, most kaptak egy kis kárpótlást. Még szerencse, hogy nem a Molenbeek negyeden keresztül....Mint utóbb kiderült, a szállodánk (is) 1,5 km-re volt tőle, s amíg ott voltunk, éppen volt egy hatalmas razzia a negyedben. Erről lemaradtunk. Még jó! :) Szóval, eléggé "rázós" út vezetett a szállodához, de onnan a másik irányba csak 500 méterre volt a Grand Place, szóval, végül is eléggé a központban voltunk. A szálloda teljesen rendben volt. Hatalmas, franciaágy kétszemélyes paplannal....Húha, gondoltam! De nem volt gond. Akkora volt a paplan, hogy senki sem tudta lehúzni a másikról. :) A reggeli svédasztalos, bőséges választék, s nem volt kiírva magyarul, hogy "az étteremből élelmiszer nem vihető ki." Azért ez elég gáz, hogy több ország szállodájában találkoztam már ilyen kiírással. Ez valamilyen szinten minősít minket, magyarokat, igaz?!

Azt hittem, hogy ma lazán leírom a 3 napot, de beteg vagyok, szétmegy a fejem, szóval nem vagyok ma többre képes. Holnap folyt.köv.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://aszemeimenkeresztul.blog.hu/api/trackback/id/tr6712166987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása