A szemeimen keresztül

A szemeimen keresztül

Ékszerek anyatejből....

2017. június 09. - Moncóka

Az imént láttam a tv-ben. Nekem miért nem jutnak ilyen pihent ötletek az eszembe? Valaki ebből fog meggazdagodni. Mint, ahogy valaki meggazdagodott abból, hogy kitalálta a pici kis ernyőket és egyebeket a koktélokba.

Ez csak egy kitérés volt, szóval Dubai. Mit nekem az öt órás repülőút? Végül is fel lehet állni, lehet sétálgatni, s lehet szorongani hátul vagy elől a sztyuvik társaságában. Az Emirates járatával biztosan kényelmesebb lett volna, de a dupla ár miatt lemondtam a kényelemről. Ha hiszitek, ha nem, a szállás olcsóbb volt, mint itthon 3 nap egy Dunakanyarban lévő szállodában. Aztán persze kiderült, hogy miért ez a fene nagy olcsóság. :) A szálloda a neten nagyon szép volt. Fényreklámban úszó kültér, hatalmas szobák, medence a teraszon. De ne szaladjak a dolgok elébe!

Budapest, Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Csekkolás itthon, így lehet azonnal bemenni. A határőr/mi úr elkérte az útlevelet, s megkérdezte, hogy hová utazok. Ezt eléggé unottan tette, biztosan fáradt volt. De a válaszom után kifejezetten undok lett. Visszadobta az útlevelemet egy olyan arckifejezés társaságában, hogy: baz... meg, te Dubaiba mégy, én meg eszem itt a kefét, vagy valami ilyesmi. :) A rózsaszín fapados indulása 13 óra. Hozzáadjuk az öt órás repülést + a két óra eltolódást, szóval igen csak sötétben érkeztünk meg a repülőtérre, ami nem a világ legnagyobb forgalmú repülőtere, hanem a kis tesója, ami kb. 60 km-re van Dubai városától. A tömegközlekedés oda még nincs kiépítve, de a taxi tényleg olcsó. Kb. 11.000 Ft-ért vitt el a szállodához a jemeni sofőr. Csak összehasonlítás végett: Vecsésről a Moszkva térhez 7.500 Ft a viteldíj. Sokat taxiztam, mert tényleg olcsó. A sofőrök között volt indiai, pakisztáni, ománi, nepáli. Mindegyik taxisofőr egyedül él az országban, értsd a családja az "anyaországban" van, küldi haza a pénzt, s valószínűleg elég vacak körülmények között lakik Dubaiban. Azt egyiktől sem tudtam meg, hogy mennyi pénzt keres, de ők tartják el a családot, az tény. Mindegyik úgy vélekedett, hogy Dubaiban drága az élet. De ezt csak akkor tudnám megítélni, ha pl. tudnám, hogy pl. Jemenben mennyi a lakhatás, mennyi egy átlagfizetés és így tovább. Ja persze, azt sem ártanana tudni, hogy ugyanezek mennyibe kerülnek Dubaiban. Panaszkodtak, hogy mindjárt vége a szezonnak, mert júniustól-szeptemberig nem jönnek a turisták, hiszen elviselhetetlen a meleg. Az országba való bejutás viszonylag egyszerű volt. Unott tisztviselők (arabok) és mosolygós tisztviselőnők (arabok) pecsételgettek az útlevélbe. Itt láttam először és utoljára arab embert, no meg arab nőt dolgozni. A csajszik csupa feketében, a pasik csupa fehérben. "Szériafelszerelés" a fekete szem és a fekete szakáll. Túljutván az ellenőrzésen, a reptér kijáratánál szépen sorban sorakoztak a vajszínű taxik. Nagyon szervezett az egész. Vannak fiúk, akiknek a füttyögés a feladatuk. Folyamatosan fújják a sípjukat, mint anno a tesiórán Dezső bá, ezáltal hatékonyabbá téve a beszállást és a távozást. Nincs kec-mec, óriási a forgalom. Milyen lehet a nagy reptéren? Közel egy órás út után jutottam el a szállodához. Gyakorlatilag végig autócskáztunk a "településen", így volt egy Dubai by night by car. 8 sáv egyik irányba, 8 a másikba, körforgalom, hömpölygő autóáradat. Meglepő módon nagyon jól kezelik ezeket az életveszélyesnek látszó helyzeteket. Érdekes módon, alkudni itt nem lehetett, egy kivétellel, mindegyik sofőr bekapcsolta a taxiórát. Az, aki nem, nem is tartotta magát a kialkudott viteldíjhoz. Még jó, hogy nem tartott a kocsiban a maradék ötösért cserébe! :) Szép magas és magasabb épületek, üzletek, autószalonok, fényreklámok. Mindenféle autószalon, még Mclaren is. Olyat még máshol nem láttam. Mondjuk ezek engem nem igazán "hatottak meg", én ugye nem pasi vagyok, s igazándiból nem érdekelnek az autók. Az autószalonokban látható autókban ki is merült a luxuskocsik látványa. Kb. 2x láttam Bentley-t, 2x Maseratit, s 1-2 Porsche. Szóval, nem tudom, hogy merre jártak a fene gazdag arabok a luxus kocsijaikkal, gepárdjaikkal stb.....

Lassan, de biztosan elfogytak a szép épületek. Legközelebbi bookingos foglalás előtt biztosan bebarangolom a környéket a maps. segítségével, akkor talán nem fog meglepetés érni. Vagy nevezzem csalódásnak? Az olcsó, de négycsillagos szálloda az indiai negyedben volt. A légkondis kocsiból kiszállván mellbe csapott a meleg, s a felismerés, hogy hoppá, nem a csilli-villi Dubaiban vagyok. A képek a honlapon ugye szépek voltak. A közelség annyira nem állt jól neki. A személyzet ki tudja honnan. A vendégek indiaiak, pakisztániak, ki tudja honnan. A szoba valóban nagy volt, hatalmas ággyal, de ütött-kopott volt. Megcsinálták 30 éve, s azóta hozzá nem nyúltak. A fürdőkád koszos, a mosdóban hosszú, barna hajszálak, a bútorok porosak. Mindegy, túl fáradt voltam ahhoz, hogy szobacserét követeljek. Aludni, meg papucsban zuhanyozni....jó lesz. Másnap aztán kiderült, amikor is megérkezett a "maid", aki egy vékonyka cigány fiú volt. :) Na, gondoltam...Mónika, ne csodálkozz, hogy neki ez a tisztaság, amit tapasztaltál. Volt minibár, ami üres volt, de legalább hideg volt a hűtőben. Kilátás a szomszéd ház ablakaira. Hangszigetelés nuku, az utca viszont eléggé forgalmas. Szerencsére a légkondi működött. Az utca teli emberekkel, ettől több csak a 0-24 órás ABC boltban volt. Ott már majdnem éjfél, s a bolt dugig. Mindenféle ismert és ismeretlen áruk, mindenféle szagok, kaják, amikről el sem tudtam képzelni, hogy mik azok, s így tovább. Innivalót olcsón lehetett kapni. A 1,5 literes ásványvíznek látszó folyadék nem volt 100 Ft, a színes löttyök fél literes kivitelben, sem haladták meg a 100-ast. A világmárkák, mint pl. Palmolive, Coca Cola és így tovább, na azok drágák. El nem tudom képzelni, hogy milyen időbeosztás szerint élnek ott az emberek. Éjfélkor tömve, s nem egy kicsike boltocska volt, hanem mondjuk egy Aldi méretű. Pici gyerekek viháncoltak, s a vásárlók nem csak egy tejfölért ugrottak le a boltba, hanem kb. a hétvégi bevásárlást intézték. Az utca rendkívül koszos volt, teli szeméttel, s minden ház sarkán odaszáradt, barnás foltok, amiről én azt gondoltam, hogy vér, de annyi vér??? Mert nem annak nézett ki, amire esetleg a kedves olvasóm gondol. De lehetséges, hogy valami reggeli rituálé része a színezés. :) Ja, s hogy miért kóboroltam én éjfélkor az indiai negyedben? Innivalót venni. Mert biztos, hogy van az szomjúság, amikor a csapvizet meginnám, de ez nem az az eset volt. Maradtam a jól bevált Coca kólánál. Éjfélkor! Szerintetek mikor aludtam el, s mennyit aludtam? De volt mozicsatorna, ahol is nézhettem az Ünneprontók ünnepét arab felirattal. S ezzel el is jutottam az első dubai napom végére.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://aszemeimenkeresztul.blog.hu/api/trackback/id/tr2512568291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása