Gyerekek, a pofám leszakadt! A kazincbarcikai barátnőmmel elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a siófoki barátnőnket. Elcsalt minket egy jó buli ígéretével. :) Lélekben felkészítettem magam a balatoni éjszakára. Nagyon régen voltam ott. Nem a Balcsin, hanem Siófokon. Nekem a kedvencem Balatonfüred. Egyszerűen imádom! Órákig elüldögélek a Tagore sétányom semmittevéssel töltve a perceket. Persze nem történik „semmittevés”, mert nézem az embereket, a sétáló párokat, kitalálom az életüket. Nézem a vizet, a hattyúkat, a vitorlásokat… A történethez hozzá tartozik, hogy 23-25 évvel ezelőtt mi voltunk a Thomas diszkó nyerő hármasa. S, hogy mit nyertünk? Sok tapasztalatot. :) Tihanyban dolgoztunk (ki mit), éjszaka pedig jöhetett a dizsi hajnalig. Azok voltak a szép idők! Az volt a legnagyobb problémánk az életben, hogy este mit vegyünk fel a diszkóba. S csak egy gazdasági adat. Miskolcon akkor, 2500 Ft volt a fizetésem. Lementem a Balcsira fagyis kislánynak, 15.000 Ft volt a fizetésem. Akkor még lehetett a Balatonon, tisztességes munkával jó pénzt keresni. Most is lehet! :) Csak nem biztos, hogy tisztességes az a munka. Na, szóval, gondoltuk, hogy nosztalgiázunk egyet, s majd táncikálunk hajnalig. Kicsit csalódtam az egészben. Amit leírok, azt azért írom, mert én nem ismertem a körülményeket, aki ebben otthon van, az ne olvassa! A „bulinegyed” a Petőfi sétány. Mondta a helyi barátnő, nevezzük Eszternek (csak, mert úgy hívják) :), hogy oda bodyquard kell, mert 3 lánynak (haha, lánynak) :) életveszélyes. Ezt mondjuk, nem tudom, hogy mire alapozta, mindegy, ő ismeri a dörgést. Szóval jött velünk a „fiú”, aki vigyázott ránk. Nem tudom, hogy meg is védett volna, ha akció van? Biztosan! Szóval, a diszkó már nem olyan, mint volt. Gyakorlatilag mindegyik vendéglátóipari egységben volt egy diszkó. Volt retro, mulatós vagy mi a fene, tucc-tucc, hungáriás és így tovább. A „táncparkett” vagy 30 m2. Volt olyan hely, ahol 2 lányka jól elvolt magával. Azért ez gáz, szerintem. De volt olyan is, ahol mozdulni nem lehetett. Ez kívülről látszott, mert nem mentünk be. Be akartunk menni, de a kopasz nagydarab állat azt mondta, hogy ez a VIP bejárat, fáradjunk a sor végére. A sor azért alakult ki, mert egyenként mindenkit végig tapogattak, mondjuk úgy, hogy megmotoztak. Ez azért kell, mert valamikor volt ott egy szíven szúrás/ilyesmi. Hát, nem tudom. Ha valaki be akar vinni egy kést, azért az megoldja az ellenőrzés mellett is. Na, mindegy, úgy gondoltam, hogy annyira nem fontos benézni, hogy kultúremberek fogdossanak a bejutás érdekében. S egyébként sem vagyok benne biztos, hogy egy szimpla ember rendelkezik ilyen jogosultsággal, de majd a pontosság kedvéért utána nézek. Így tovább álltunk, s azután tárult a szemünk elé az a látvány, amit eddig csak filmekben láttam, s ezt a formáját még ott sem. A pultok tetején csajok táncoltak. Azt gondolom, hogy ez a tabledance továbbfejlesztett változata. Az egyik helyen egy 35. életévét biztosan betöltött (nevezzük vén qrvának) vonaglott. A fején látszott a kor, de egyébként csinos volt. Neki nem akadt sok „csodálója”. Bezzeg szemben! Huszon éves, vékony lányka (ropilány). Se melle, se feneke, de ennek ellenére nagy sikere volt. Először állva táncolt (ez súlyos túlzás) a pulton, majd letérdelt, s 15 percen keresztül (mértem az időt) pucsítva rázta a hátsóját a pasik arcába bele. Spéci kis szerkó van rajtuk, sok pánt van rajta, hogy a lóvét tudják hova dugni a felajzott kanok. Ez a látvány lesokkolt. Hagyta, hogy a szőrös, izzadt kezek tapogassák össze-vissza. Mondjuk a 15 perc alatt 10 ezret simán bedugtak a pántok alá. Kérdés, hogy ebből mennyit kell leadnia. Biztosan nem keres rosszul, de akkor is. Hol van a NŐ? Hol van az önbecsülése? S különben is, anyád tudja, hogy mit csinálsz a „Balcsin dolgozom” történetben??????? Azon gondolkodtam, hogy milyen gyerekkor és milyen nevelés után kerül ide egy leánygyermek. Persze van a sablon, az intézetből kikerült, szegény sorban nevelkedett stb., s így tovább. Érdekes, az én lányaimnak miért nem jut ilyesmi az eszükbe????? Hogy is van ez? Minthogy az sem jut az eszükbe, hogy a kiürült csokis papírt, sörösdobozt eldobják ott, ahol kiürült. A cigicsikket se dobják ki a kocsiból, s így tovább. Erre könnyű a válasz, nem dohányoznak! :) De biztosan azért, mert tudják, hogy ez a fajta viselkedés, nem helyénvaló.

De eltértem az alaptémától. Volt Balaton, volt éjszaka, volt zene (nekünk való is), s még sem költözött a boogie a lábunkba. Valahogy nem jött az ingerencia a tánchoz. Talán megöregedtünk? Nem, dehogy is! Csak olyanok voltak a körülmények. :) Esetleg hiányzott az emelkedett véralkohol szint? Nem tehettem, mert én döntöttem: vezetek! :) Azért jól éreztük magunkat, s végül is hajnali 2.30 perckor keveredtünk haza. Összességben az egészből a hajnalig tartó kimaradás sikerült. Többé nem vágyom már a siófoki éjszakába. Ebben az életben kipipálva! Marad nekünk a jó kis Vén tinédzser party! :) Hajrá Miskolc!

Pici alvásszerű cselekedet után belevetettük magunkat a magyar tenger hűs habjai közé. Meglepően tiszta volt a víz, konkrétan, teljesen átlátszó. Nem volt már tömeg, de azért jelentős számban képviseltették magukat az emberi társadalom alanyai. Itt-ott még német mondatok is elhangzottak. Számos legény és leánybúcsú résztvevőit is láthattuk. A fiúk nem sok sikerrel próbáltak csajokat befűzni a bohókás programjaikhoz. Arra vetemedtek, hogy még minket is megszólítottak. Milyen kétségbeesettek lehettek!? :) :) :)  Ha már a vén tyúkok is jók lettek volna. Egyébként pedig egyáltalán nem érzem magam vén tyúknak, tény hogy a tízen, huszon évesek társaságában nem vágyom „bulikázni”. Volt nekünk való program is a fővárosban, Fenyő Miklós Duna parti randevúja. Most nem fizettünk érte 10.000 Ft-ot, most csak „csöveztünk”, ahogy Erika kislánya véleményezte. De nem csak mi csöveztünk ketten. Gyakorlatilag tele volt a szabadtéri színpad környéke. Ki a füvön heverészve, ki táncra perdülve. Még mindig nagyon jó hangja van az öregnek (ő tényleg öreg), s a vén csajnak is (Dolly). Persze, ehhez szeretni kell ezt a zenei stílust, s tudni kell azonosulni a jampi életérzéssel. Biz’ Isten, hordanék pöttyös ruhát, ha tehetném. :) Végül is tehetem, de eléggé mókásan néznék ki. :)