A szemeimen keresztül

A szemeimen keresztül

A reggeliről még szólnom kell.

2017. szeptember 21. - Moncóka

Kétnapi koplalás után ma kaptam reggelit.

Nem nekem szánták eredetileg, de az én szobámban landolt. Korrekt csomagolás, feltüntetve a csomagolás dátuma, a páciens neve, a reggeli milyensége, értsd ezalatt, hogy pl. májkímélő. Szóval nem az én nevem szerepelt rajta, ezért gondolom, hogy nem nekem szánták, S akkor jöjjön a tartalom: 2 szelet kenyér, 1 szelet valamiféle felvágott. Jó étvágyat hozzá! Biztos van az az éhség, amikor pillanatnyi várakozás nélkül betömtem volna magamba, de szerencsére, még nem jött el. :) Tea van a folyosón, ízesített, illetve keserű variációban. Elgondolkodtam, hogy az miért van, hogy a BV intézetekben a fogvatartottak különb kaját kapnak. Ha valaki tudja erre a választ, akkor szívesen meghallgatom/elolvasom. Ettem börtönkaját (na nem fogvatartottként), komolyan mondom, hogy finom, ízletes volt. A rabok főzték. Mondjuk, nem célszerű mélyebben belegondolni a majonézes, tejszínes variációkba... :)

A kórház/kórterem/takarítás stb. állapotáról nem írhatok, mert csak pozitív dolgok lehetnek.

Egy nagy pozitívumot még is leírok. A beavatkozás előtt és után is mennem kellett ide-oda. Elkísért egy kedves "műtősfiú", aki tényleg kedves volt, beadta a papíromat, s maximum 5 percen belül bent is voltam a vizsgálatokon.

A bejegyzés trackback címe:

https://aszemeimenkeresztul.blog.hu/api/trackback/id/12884124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása