Megyek haza a fővárosból, van időm blogot írni. :)

Sürgős segítsègre van szükségem. Aki tudja, jelezze nekem kérem! Nincs éjjelem, se nappalom azóta...

Tegnapi headline: Győzike visszakaphatja a lefoglalt vagyontárgyait. Többek között a lányától lefoglalt 200.000.000 Ft-ot, amit a nagyikájától örökölt. Tessék mondani, ki/mi volt a Győzike vagy a Beja asszony mamája? Vagy a nógrádi cigányok ilyen menők, hogy kétszáz milliót hagynak a kisunokára??????!!!! 20-ra azt mondom, oké, de 200 nem sok kicsit? Szóval tájékoztasson, aki tud valamit, mert a nemalvás árt a szépségemnek. :)

Egyébként pedig valaki csak eljutott a "sztárságig", ahogy erre számítani lehetett. Valahol a cím: A tvs sztár. .., s ott van a fotója az egyik "luxusfeleségnek".

Ha már van időm, dióhéjban leírom a nyaralást, mert vannak, akik szívesen olvasnák. ☺ A nyaralás most szeptemberre húzódott. Tenerifén voltunk. 1x, régen a hites urammal már voltunk ott. Akkorról megmaradt a fekete homok, a delfinek, az isteni Sangria, az isteni "kanári krumpli" fokhagymás csirkével, a banánültetvény, amiben eltévedtünk, s ahol a szüretelő személyzet macsétával a kezében, que pasa (mi van?) kérdéssel a szájában rontott ránk.  Illetve megmaradt egy csodaszép üdülő a  hegy tetején. 1 aranykoronás üdülő, amibe nem könnyű bejutni. Zsolti lecsapott rá, így megmutattuk a gyerekeknek is a szigetet. Repülés Ryanairrel (ez volt a reklám helye), Budapest - Madrid. Volt egy gép, de csak 1 óra volt közte az átszállási idő.  Ezt nem mertem (én ) megkockáztatni, mert ha késés van, bukjuk a másik járatot. A csere 140 euróba került volna fejenként. Vicc! Így vártunk 6 órát Madridban. Elmentünk várost nézni.  Madrid a régi, terrorizmus ide-oda. A tömeg hömpölyög az utcákon. A Ryanair már akkor is vicceskedett. 4 jegyet 4 helyre. Egyet az utolsó sorba, egyet a 3.-ba, 2-t tök máshová.  Semmi baj, átültettem hármunkat, így mi csajok együtt ültünk. Apuci szomorkodott egyedül, hátul. A repülés eseménytelen volt, bár először a sztyuvi nem jól zárta be az ajtót.  Észrevette..., már éppen szólni akartam. :) Átvettük a bérautót, s irány a sziget másik vége. Éjfélkor meg is érkeztünk a balinéz stílusban megépített üdülőkomplexumba. Az apartman szép, mint a képeken.

Baldachinos ágy meg minden. ☺ Egy baj volt, de az rohadt nagy. A szép türkizkék törölközők dög büdösek voltak. Mindennap cserélték, de mindig csak büdöset hoztak. Csak azt nem értem, hogy miért.  Süt a nap, fúj a szél, vagy van szárítógép. Vagy nincs?! :)

 

Hiába sütött a nap, este már hideg volt.

Az időrendre már nem emlékszem. Bejártuk a szigetet, mint mindig.  Voltunk az  Aranyparton, ami azért érdekes, mert a Szaharából hozatták oda a homokot. Szép, finom , de folyamatosan fúj a szél.  Ez azért problémás, mert gyakorlatilag az ember a száját se nyithatja ki. Milyen lehet egy sivatagi homokvihar? A strandolókra gépfegyveres katonák/rendőrök vigyáznak. Kb. 200 méterenként 2 fő. Azért ez egy kicsit elvett az élvezeti értékéből a pancsizásnak. Megnéztük a fővárost, még egy tüntetésbe is belecsöppentünk. Épp az óceán megmentéséért tüntettek.Jogos, mert volt néhány hely, ahol úszott a mocsok a parttól nem messze.  Voltunk a Teidén, a múltkor nem lehetett felmenni. Rá kellett jönnöm , hogy nem bírom a 3000 méter feletti magasságot, ergo, nem fogom megmászni a Chomolungmát. :) Komolyan rosszul lettem. Nem kaptam levegőt, és még be is pánikoltam. A szép kis családom meg otthagyott( Fannika azért ott maradt velem egy darabig).  :( Lemenni meg nem tudtam a hegyről, mert az ő jegyük ott volt nálam. A Teide környéke tökéletes Holdbéli táj, nem mintha lettem volna a Holdon. :)

Aztán elmentünk a Nagy Sziklához, amik tényleg bazi nagyok, s rendíthetetlenül állnak ki a tengerből, s nyújtózkodnak az ég felé. Ott hajókáztunk is, elmentünk delfinnézőbe. Delfineket most nem láttunk, viszont láttunk bálnákat. Tudtam én, hogy nem bírom a hajókázást. :) Azért egy óceánjáró még tervben van! :) Azt mondják, akik már voltak, hogy ott nem lehet érezni a tengert. No, majd kiderül. Annyit felejtettem el Teneriféről, hogy az egész sziget egy kibaszott (elnézést, de ez a kedvenc szavam) :) hegy.

Aztán nincs az, hogy körbe autózzuk. Ha el akarok jutni A-ból B-be, akkor fel kell menni a hegyre, majd le kell jönni onnan. Kb. 3 kanyarig bírom. Nagyon rosszul voltam mindegyik nap, mert ugye a Dedalon és társai itthon maradtak. Aztán volt még egy gyöngyszem falucska (Masca), az volt a legdurvább. Gyakorlatilag folyamatos kanyargás úgy, hogy a szembe jövő alig fér el. Aztán volt az ezeréves sárkányfa, Benetton bolt 2-3 eurós árakkal. Szél volt. :) Aztán voltak természetes medencék, amit a jóisten/akárki jókedvében teremtett. Megáll bennünk a víz, de folyamatosan cserélődik is, mert a hullámok belecsaptak, gyakorlatilag másodpercenként. Aztán egy teljes nap volt a Sziám Parkban, ami a világ 10 legjobb csúszdaparkja között van. Gyönyörű környezet. Szépséges fák, bokrok, virágok, fókák.

A "medence" olyan, mintha tengerpart lenne. Egy nagy hülyeség: 9-17 óráig van nyitva. Odamentünk 9-re. A jegyeket megvettük előre, így nem kellett sorba állni. De, nagyon kevés volt az idő zárásig. Szeptember volt, hétköznap, mégis annyi ember és gyerek, hogy volt olyan attrakció, ahol 45 percet kellett sorba állni egy lecsúszásért. A belépő igencsak húzós, főleg 4 személy részére. Tök felesleges volt az enyémet kifizetni, gyakorlatilag én napoztam. Féltem a csúszdáktól, de egyre csak rávettek. Nem kellett volna engednem az erőszaknak. 45 perc sorban állás, mindez hegymenettel tarkítva, értsd, lépcsőzni kellett. Beültettek egy 4 személyes gumiba, s következett az ismeretlen. A víz sodrásának köszönhetően a kis "hajócska" egyből megfordult, így én háttal zuhantam a semmibe. Majd fel a falra, ismételt zuhanás és így tovább. A többiek élvezték, én frászt kaptam. :) Ezen kívül még egy dologba neveztem be, ez volt a lassú folyó. Az jó volt, nekem való. :) De ennek a vége is zuhanás/csúszás volt. Összességében nagyon szép, kulturált az egész, csak rövid a nyitva tartás és magyarországi viszonyokhoz képest drága. Kellemes volt a hét, leszámítva a kanyarokat. :) Golfoztunk, sakkoztunk, nagyon sokat röhögcséltünk. Jó a sziget. Nincs autópálya díj, nincs parkolási díj, csak a nagyon-nagyon belvárosban. Olcsó az üzemanyag, a max. hőmérséklet 28 fok, van Lidl, ahol isteni finom, frissen préselt narancslé kapható, viszonylag baráti áron. :) Hazafelé megint 6 óra várakozás a reptéren. Ez nagyon éjszaka volt, úgyhogy most nem mentünk sehova. A családom megpróbálta a lehetetlent, aludni a kényelmetlen székeken, a hidegben, s sorolhatnám még. Én csak ténferegtem, hideg vízzel hajat mostam, kézszárítóval készítettem frizurát, meg ilyenek. Kár, hogy a gép indulásakor már nagyon fáradt voltam, mert elszalasztottam azt a lehetőséget, hogy a friss El Camino-sokkal elbeszélgessek. :)